Szemüveg nélküli 3D tévé

A roppantul látványos Avatar átütő sikere bizonyítja, hogy hatalmas az igény a térbeli megjelenítésre. A holográfia atyja, Gábor Dénes már a hetvenes években megjósolta, küszöbön a 3D tévé – ám azóta még jócskán várni kellett, amíg át is lépte a küszöböt. A világ több helyén érdekes megoldásokkal már a szemüveg nélküli térélményt is elérték.

Térhatású vetítés már most is létezik, csakhogy ahhoz egy meglehetősen nehézkes eszköz, egy különleges szemüveg viselésére kényszerül a néző. Napjainkra viszont biztató kísérletek bizonyítják, hogy eldobható ez a kellemetlenség. Az alapelv változatlan, vagyis az, hogy – a térhatás érdekében – a látványról egymástól kissé eltérő képeket kell küldeni a két szemünkbe. A szemüveg ezt egyszerűen oldja meg, mert a két lencse más-más képet juttat a szempár tagjaiba. Az egyik szemüveg nélküli újdonságot a Nintendo jelentette be, 3DS nevezetű – mobil, kézben tartható – játékgépével.

tv-3d

Szemüveg nélküli 3D tévé

A cég a hírek szerint az ún. parallaxis korlátot alkalmazza (a parallaxis az a szög, amelyet két különböző pontból egy harmadikhoz húzott egyenesek zárnak be egymással), vagyis a küldendő képet függőleges sávokra bontja fel, ezek különböző szögekből „összefonódva” érkeznek egy LCD-re, amely előtt egy második LCD helyezkedik el. Ez utóbbi alkotja azt a „korlátot”, amely biztosítja, hogy a két szembe különböző részek jussanak az összefonódott sávokból. Érdekes, hogy az eljárás elve már körülbelül egy évszázada ismert, de még ma sem tekinthető teljesen kiforrottnak az alkalmazása. Ahhoz ugyanis, hogy a használó tiszta, zavarmentes képet kapjon, csak meghatározott távolságból és szögből nézheti az adást. Márpedig ennek betartása meglehetősen kényelmetlen lehet, akár kézben tartott eszközről, akár falra szerelt tévékészülékről legyen szó.

A hírek szerint a Toshiba is próbálkozik a szemüvegmentes 3D-képek előállításával, ám egyelőre titkolják a részleteket. A használhatóság szempontjából azonban erről is annyi tudható, hogy szintén csak egy szűk szögből lehet tiszta és térhatású képet kapni vele.

Talán biztatóbb egy nemzetközi tudományos konzorcium által fejlesztett megoldás, a Helium3D (a név szellemes rövidítés: high-effi ciency laser-based multi-user multi-modal 3D, vagyis nagyhatékonyságú, lézeralapú, többhasználós multimodális térhatás). A vetítő és a képernyő közötti LCD-maszk szétválasztja a bal és a jobb oldali képeket. A képernyőben lévő lencsesor ezeket közvetlenül a néző bal, illetve jobb szemére irányítja. Még egy fontos eleme van az elrendezésnek: egy kamera a képernyő fölött, amely egy képfeldolgozó rendszerhez továbbítja a néző fejének mozdulatait. A maszk a kapott információ függvényében alkalmazkodik a fej mozgásához. És mi van, ha többen nézik az adást? A Helium3D megoldja ezt is, de a nézőknek egymás mellett kell ülniük. A nagy kihívás persze az, hogy sikerül-e a fejlesztőknek ennyi mindent begyömöszölniük egy lapos képernyős készülékbe.

A Microsoft is beszállt a versenybe. Megoldásuk az ÉK nevet kapta. A kép egy négyszögletes, átlátszó, fokozatosan ékalakig elkeskenyedő műanyag lapon jelenik meg. Két, megfelelő szögben felállított vetítő gondoskodik arról, hogy különböző képek kerüljenek a néző bal és jobb szemébe, ezáltal térbeli hatás jöjjön létre. Ennek a megoldásnak is szépséghibája, hogy a nézőnek meghatározott távolságban és eléggé mereven kell ülnie a képpel szemben, bár ennek kiküszöbölésére a Microsoft fejlesztői is hasonló módszerrel próbálkoznak, mint a Helium3D esetében.

De ne siessünk, egyelőre nem érdemes vásárlási szándékkal elrohanni a szaküzletekbe, és akinek van 3D szemüvege, ne dobja el, egy ideig tartsa meg. Ám nem kétséges, a szemüvegmentes eljárások rövidesen kitörnek a laboratóriumokból, és befutnak – egyenesen az otthonunkba.

A magyar megoldás
Jó eséllyel a speciális szemüveg nélkül is élvezhető képet biztosító 3D-s tévé lesz a szórakoztatóelektronikai ipar következő nagy dobása – ám hogy mikor, és kinek az „előadásában”, azt egyelőre senki sem tudja. A nagy gyártók – a Philipstől a Toshibáig – régóta kísérleteznek, ám a tökéletes megoldás, azaz a többféle nézőpontból is éles képet adó, a szemet és az agyat nem fárasztó, elviselhető árú készülék egyelőre még hiányzik.

A magyar iPont vállalkozásnak a hazai sajtóban ismertetett technológiája kifejezetten ígéretes, de egyelőre igen drága, ezért jelenleg nem tévéként, hanem különleges reklámok felületeként hasznosítják. A jó minőségű LCD tévé képét egy, a képernyőre helyezett optikai rács szűri meg, ez irányítja úgy a képpontokból érkező fényt, hogy némelyik csak az egyik, a többi pedig csak a másik szembe érkezzen. Ehhez azonban a képet nem elég megduplázni, mivel a látvány öt különböző nézőpontra van optimalizálva (vagyis a tévé valójában egyszerre tízféle képet sugároz).

A valós idejű „képponthalmozást” egy, a készülékkel egybeépített számítógép végzi. Mivel a hardver alkalmas rá, a tévéből előbb-utóbb lesz nappaliba szánt változat is, vélhetően egymillió forint fölötti áron. Forrás: nol.hu/lap/infovilag