Az uv sugárzás veszélyei

Napjainkban egyre népszerűbbek a szabadban végzett szabadidős és sporttevékenységek. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a napsugárzás jelentős mennyiségű UV-sugárzást is tartalmaz, ami viszont a szem szöveteit károsíthatja. A napfény vagy az egyéb mesterséges UV-fényforrások károsíthatják a szem felszínét (hóvakságot vagy kúszóhártyát okozva), a szemlencsét (szürke hályog) vagy a retinát (sárgafolt sorvadás vagy napfogyatkozás miatti vakság).

uv-sugarak

Az uv sugárzás veszélyei

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás ugyancsak károsíthatja a szemet. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a nap ultraibolya (UV) sugárzásától. A nagy mennyiségű UV-sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, és a látás romlásához vezetnek. Rövid- és hosszú távú károsítás következtében kötő- és szaruhártya gyulladás, kúszóhályog (pterygium), szürkehályog, a retina elfajulása illetve a szem környéki bőr rosszindulatú elváltozásai jöhetnek létre. Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek. Ezért a szülőknek ügyelni kell arra, hogy gyermekeik is viseljenek napszemüveget ott, ahol erős UV-sugárzásnak vannak kitéve; például a strandon, vízben és havas tájon. Utóbbi esetben a visszaverődés fokozott veszélyt jelent.

A szemet érő UV-sugarakat a szaruhártya többnyire kiszűri, a hó vagy a víz által visszavert fény magas UV-szintje azonban már gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, a gyulladt szem bármilyen fényhatásra igen érzékeny, olyannyira, hogy néha a beteg nem is képes nyitva tartani a szemét. A kötőhártya ereinek tágulata miatt “vörös szem” és könnyezés jelentkezik. Jóllehet a gyulladás körülbelül 48 óra alatt elmúlik, a lehetséges károsodás kizárása érdekében mégis tanácsos szemorvost felkeresni, aki fájdalomcsillapító szemcsepp adásával segíthet a beteg állapotán.

A rövid idejű UV-sugárzás csak kisebb károsodást okoz. Az UV-hatásnak hosszabb ideig kitett kötőhártya azonban megvastagszik és felszínén ún. kúszóhártya, orvosi nevén pterygium képződik. Ez a lassan kialakuló és fokozatosan növekvő elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, amennyiben eléri a pupilla előtti területet, rontja a látást. Egyetlen kezelési módja, a viszonylag egyszerű műtétnek számító sebészeti úton történő eltávolítás.

Az elváltozást minden esetben szakértőnek kell megvizsgálnia, hogy megállapítsa, valóban pterygiumról, vagy más komolyabb kinövésről van-e szó. Az UV-sugárzás, főként az UV-B típusú bizonyítottan összefügg a katarakta kialakulásával. Ilyenkor a lencse elhomályosodása akadályozza a látást, olyan, mintha koszos ablakon át szemlélnénk a világot. Komoly esetekben a hályogokat megműtik, az eltávolított lencsét műlencsével pótolják. Sokáig a kataraktákat a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakrabban fordul elő.

Az egészséges emberi szem rendelkezik a szervezet saját “antioxidáns védelmi rendszerével”, amely csökkenti az oxidatív stresszt. Ennek részei a sárgafoltban megtalálható lutein és a zeaxantin nevű karotinoidok, az antioxidáns hatású C és E vitaminok, valamint az antioxidáns enzimek alkotórészei a cink és a szelén. Normális körülmények között a lutein és zeaxantin nevű ásványi anyagok afféle belső napszemüvegként, antioxidánsként, funkcionálnak és kiszűrik a káros sugarakat. A korral azonban e karotinoidok koncentrációja csökken a szemben. Mindkét nyomelem a táplálékkal kerül a szervezetbe, így helyes étrenddel kell biztosítani ezeket. A napfény okozta makuladegeneráció megelőzésének leghatékonyabb módja, ha már egészen fiatal kortól, és különösen nyáron, napszemüveget viselünk. A legegyszerűbb módja ennek az, ha szemünket csak mérsékelten tesszük ki az UV-sugárzás káros hatásának.

Általános cél alatt olyan helyzet értendő, amikor a szemet nem éri hosszan a napfény. A speciális célra készült darabok olyan emberek számára készülnek, akik erős UV-sugárzásnak vannak kitéve, és a maximális védelemre van szükségük, mint pl. a sportolók közül a sízőknek, olyan munkáknál, mint a repülés, vagy olyan hobbiknál mint a horgászat. A szemüvegnek testhezállónak kell lennie, hogy megóvjon a széleknél beeső sugárzásoktól is. A kis méretű üveggel rendelkező napszemüvegek esetleg divatosak, de nem védik kellő képpen a szemet minden irányból. Egy szemész, a gyártók technikai információinak ismeretében a megfelelő napszemüveget ajánlja.

A gyermekeket fokozottan éri UV-sugárzás, hiszen idejük nagy részét a szabadban töltik, anélkül, hogy tudatában lennének a veszélynek. A szülők feladata, hogy – kalappal és jó minőségű napszemüveggel – megóvják gyermekeik szemének épségét. A gyermek napszemüvegének kiválasztásakor járjunk el kellő körültekintéssel. Számos napszemüvegnek tűnő modell csak játék, melynek védő hatása nincsen. Mindig ellenőrizzük, hogy megfelel-e a napszemüveg a szabványnak. Saját szemészünk egyéni adottságaink, és igényeink figyelembe vételével adja a legjobb tanácsot, mikor milyen napszemüvegre van szükségünk.

Forrás: Dr. Heksch Katalin