Szemfájdalom

Szemfájdalom és szemfájás
A fájdalom egy rendkívül szubjektív érzés, sok mindentől függ, nemcsak az akaraterőtől, és a fájdalom tűrőképességtől, a fájdalomérzésünk, érzékenységi küszöbünk sem egyforma. Befolyásolja lelki alkatunk, pillanatnyi állapotunk. Fájdalom a szemben leghátul a corpus ciliareban keletkezhet, hátrébb, a lencsében már nem, mert innentől kezdve nincsenek fájdalomérző idegvégződések. Fájhat tehát a külső védőapparátus, a kötőhártya, szaruhártya, az írisz rendkívül érzékeny hely, és fájhat még a corpus ciliare.A komoly fájdalmak mindenkire egyaránt érvényesek. Olyan nincs, akinek ne lennek jelentős fájdalma glaucomás rohamban, de itt is vannak különbségek, van, aki jobban tűri. Ugyanez vonatkozik vesekő rohamra, szívinfarktusra.

A legnagyobb, ember által ismert fájdalmak:

  • Szívinfarktusos szívizomelhalás
  • Vesekőroham
  • Szülési fájdalom
  • Glaucomás roham

Ezek mindegyikénél jogos lehet kábító fájdalomcsillapítók adása. A daganatos betegek fájdalma nem ilyen erős, de komoly, állandó fájdalom. Fájdalmatlan vörös szemsuffusió, kötőhártya alá vérzés. Hemangiomák a conjunctivában. Elszíneződés, pl. festéktől. A kötőhártya-gyulladás idegentest érzést okoz a kitágult erek miatt, ezért fájdalmas is lehet, kellemetlen közérzetet okoz. Nemegyszer az emberek a rossz látást is fájdalomnak nevezik. Ha a fájdalom a fő panasz, első kérdésünk kell, legyen, hogy mikor jelentkezik ez a fájdalom. Ha reggel, hajnalban, éjszaka, többnyire szemnyomás eredetű. Ha napközben, estére, fáradással összefüggve, inkább a rosszul korrigált fénytörési hiba, vagy rosszul beállított szemüveg következtében lehet.

A siccásoknak két fajtája van:
Az egyik inkább reggel panaszkodik, mert a fokozott izomtónus miatt éjjel megnyílik a szemrése , és kiszárad. Reggelente vizet fröcskölve a szemébe, vagy belepislogva a kamillateába érzi jobban magát. Lezárt szemhéj alatt már eleve rosszabb az oxigénellátás, mint ébren, eleve kevesebb könnytermelés mellett lezárt szemhéjnál rosszabb helyzetbe kerül a szaruhártya. A regenerálódás időbe telik, egy-két óra múlva jobb lesz a helyzet. A többség napközben érzi rosszul magát, főleg, amikor nyitott szemmel meredezik valamire, főleg a számítógépre. Meg kell kérdezni azt is, hogy milyen ez a fájdalom, el lehet tőle vonatkoztatni, vagy nem. Migrén ophtalmicus pl. féloldali fejfájással, és féloldali látásromlással jár. Lehet fejfájás nélkül is migrén, jellemzője, hogy cikk-cakkok vannak oldalt, érgörcs az oka, pozitív scotomát okoz, fényes villogásokat oldalt, ívszerűen, vagy hullámos lefutású fényélményt ad, mert azon a területen nem kap elég oxigént a retina.

Nagyon jelentős féloldali fejfájással tud járni, el kell különíteni a glaucomás rohamtól, illetve az agy nyomásfokozódástól, vagy egy nagyon rosszul korrigált, vagy beállított szemüvegproblémától. A szem körüli csontokba sugárzó fejfájás lehet glaucomás eredetű. Nem kifejezett szemfájdalmat éreznek, hanem a csontokba sugárzó fájdalmat, ezért nem is gondol arra, hogy orvoshoz menjen. Esetleg felkeresi a körzeti orvost, aki elküldi a gégészetre, hiszen a szem körüli üregek gyulladása is okozhat ilyen fájdalmat. Nyaki gerinc meszesedés is okozhat ilyen panaszokat, mert ott lépnek be az ezt a tájékot ellátó idegszálak, ilyenkor fáj a fültő, a trigeminuságak területe, az arcideg szálainak területe. Ez nemegyszer úgy élhető meg, mintha a szemtől lenne. Cél, hogy ki kell zárni, hogy a fájdalom a szemből indul-e ki. Ha a fájdalom a nyakszirttől indul, előre sugárzik, “mintha ki akarna ugrani a szeme”, magas vérnyomás van a hátterében, esetleg a nyaki gerinc, rossz tartás, merevedés, meszesedés.

Ami a tarkótájról indul, annak semmi köze nincs a szemhez, még akkor se, ha a beteg a szemére is panaszkodik. Ennek ellenére meg kell vizsgálni, mert van, akinek két baja is lehet egyszerre. Agynyomás-fokozódás jelentős fejfájással jár, jó látás mellett, de a szem területére is lokalizálódhat a fájdalom. Összekeverhető lenne glaucomás rohammal, de halvány szemen van. A legnehezebb diagnosztikai kérdés az iritis glaucomatosa, és a glaucomás roham mellett kialakult gyulladásos jelek differenciáldiagnosztikája. Ha tényleg gyulladása van, és pupillaszűkítőt kap, lenövés keletkezik, és akkor lesz igazán glaucomás, mert pupillaris blokkja lesz. Ha mégis glaucomás, és tágítják, akkor az határozza meg a sorsát. Ez orvosi feladat. Az optometristának a kezdeti tüneteket észre kell venni. Hagyni kell a klienst beszélni, és ki kell hallani a fontos szavakat.

A leggyakoribb, látást rontó szembetegségek:

Glaukóma (zöld hályog)
A glaukóma olyan szembetegség, amelyet a szem belsejében levő túl nagy nyomás okoz. Ez a nyomás tönkreteszi a látóideget felépítő idegpályákat. Ez a betegség általában fájdalommentes és észre sem vehető, míg egy szemorvos fel nem ismeri. Mivel a legtöbb esetben nincsenek feltűnő jelei, a beteg tulajdonképpen nincs is tudatában, hogy zöld hályoga van. Amikor az ideg már nem képes ellenállni a nagy nyomásnak, az ember elkezdi elveszíteni a periférikus látását. Amire azonban ez tudatosul benne, addigra elveszítette látása nagy részét. Ha egyszer a glaukóma károsította a látóideget, az elveszett látást már nem lehet visszaszerezni.

Diabetikus retinopátia (cukorbetegségből eredő retinakárosodás)

A cukorbetegség következtében a test véredényei károsodnak, beleértve a szemben elhelyezkedő ereket is. A véredényekből a látóideget rontó folyadék szivároghat a retinába. A szemnek ez a károsodása a diabetikus retinopátia nevet kapta. Előfordulhat, hogy a szem hajszálerei nagy vérömlenyeket hagynak a retinában. Ezek az elváltozások tünet- és fájdalommentesen alakulnak ki. A legtöbb beteg nem is tudja magáról, hogy gond van, csak amikor már késő.

Cukorbetegeknek fontos a rendszeres szemvizsgálat a retina ereinek megfigyelése miatt. A lézeres sebészet lehetőséget ad a diabetikus retinopátia kezelésére. Lézerrel megállítható a vérzés. Minden diabéteszesnek ajánlott évente legalább egyszeri szemvizsgálat. Makuláris elváltozás (a sárgafolt elváltozása) Az 50 év felettiek megvakulásának egyik legfőbb oka a makuláris elváltozás. Bár ettől a legtöbb ember nem veszti el a látását, de mindennapi feladataik elvégzésében akadályozó tényező lehet. Ez az elváltozás a retina középső részét (a makulát) roncsolja. Az ideghártyának ez a része biztosítja az éleslátást.

A makuláris elváltozás csak a periférikus látást hagyja meg számunkra. Jelenleg nincs rá biztos gyógymód, de néhány fajtája lézerrel javítható, és gyógyszeres kezeléssel is jó eredményeket értek el. Más típusai sebészeti úton gyógyíthatók, ami mérsékli a látásvesztést. Katarakták (szürke hályogok) : Kataraktáról beszélünk, ha a szemlencse átlátszatlanná válik. Ez egy folyamat eredménye és többféle tényező okozhatja, mint pl. sugárzás, betegségek, vagy akár némely gyógyszer, sérülés, áramütés, de lehet örökletes is. A legtöbb embernél nagyon hosszú idő alatt, fokozatosan alakul ki a katarakta. Nagy részük nem is tud róla, amíg a szemorvos nem mondja. Hályog kialakulásának jelei közé tartozik a nehezebb éjszakai vezetés, a fényes holdudvarok a lámpák körül, homályos kép olvasáskor és a kisebb számok nehézkes felismerése pl. tv-n.

Forrás: BME
Olvasson a betegségek tüneteiről többet itt : www.betegsegektunetei.hu